A Felső-Tisza Alapítvány honlapja


Tartalom



Látogatóink száma:
  Free Hit Counters
Free Counters



» Főoldal - English - German - Slovak - Orosz - Українська - Vendégkönyv - Bejelentkezés - Elérhetőségek


Jelenleg itt vagyunk...

Főoldal  >>  Igrice  >>  Beszámolók


Szakmai beszámoló az Igrice-mocsár 2001. évi természetvédelmi szakkezeléséről
Közzétéve 2001. 07. 22. Szerző admin | Összesen nézték 4559 | Megjegyzések (0)
Szakmai beszámoló az Igrice-mocsár 2001. évi természetvédelmi szakkezeléséről

Bevezető

Az egykori nyírvízlaposok jellegét őrző Igrice-mocsár természetvédelmi szakkezelését Nyíregyháza MJV megbízásából a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére 1994 óta, a Felső-Tisza Alapítvány végzi. A terület kezelésének anyagi hátterét - csakúgy, mint az előző években, az elmúlt évben is - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Alapja biztosítja. A területkezelési tevékenységet 2001-ben is egy fő természetvédelmi programvezető koordinálta, látta el (több önkéntes működött közre a munkavégzésben).

Őrzés - védelem

Az állandó jelenlétnek köszönhetően az elmúlt évben csökkent a szándékos károkozás mértéke a védett területen (kivéve sajnos a peremterületeket). Az orvhorgászatot sikerült jelentősen korlátozni. Ez annak köszönhető, hogy a területbejárást heti két-három alkalommal végeztük, rendszertelen időpontokban és sosem ugyanazokon a napokon, így a horgászok és engedély nélkül kint tartózkodó személyek könnyebben tettenérhetőek voltak. A gyakori jelenlét ellenére az égeres talaját jelentős mértékben megbolygatták, ami az értékes élőhely gyomosodásához vezethet (ennek felszámolása újabb költségeket eredményez!). Az égerest és az orchideás rétet érintő károkozás fő forrásai: a horgászok ásása és a szomszédos tanyás ingatlanról kijáró házi sertések túrása.

Kutatás, felmérések

 A mocsáron különböző botanikai és zoológiai kutatások is zajlottak. Ennek egyik eredménye egy új faj, a tallós nőszőfű (Epipactis Tallosii, védett, eszmei értéke 10000 Ft.) leírása a területen. A növényt a debreceni Nagy Szabolcs fedezte fel, aki elsősorban a mocsár orchideafajaival kapcsolatos vizsgálatokat végzett.
A védett terület kétéltűiről nyújt részletes leírást Görögh Zoltán 2001. tavaszán elkészült szakdolgozata, melynek címe:” Az Igrice-mocsár kétéltű faunájának vizsgálata”. A Nyíregyházi Főiskolán készült szakdolgozat értékelése, jeles.
A 2001. évi megfigyelések azt mutatják, hogy a mocsár élővilágának különösen értékes madarai, a bakcsók a szokásosnál kisebb számban fészkeltek (mintegy 50-60 pár költött). A kétéltűek közül a vöröshasú unkák száma is nagymértékű csökkenést mutat. A területen vörösgémet is megfigyeltünk, ami nagy valószínűséggel költött is, és rendszeresen jelen voltak kis pólingok, amelyeket korábban nem láttunk az Igricén.

Rehabilitáció, rekreáció

 Az Igrice-ér jobb partján, a bemutató ösvény mentén a nemesnyárasban kisebb foltokban az elmúlt évben először parlagfűfertőzéssel is találkoztunk. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a csatorna partján, ill. az égeres és nemesnyáras egyes részein a korábbi években a horgászok a talajfelszínt borító növényzetet ásással megbolygatták. Így a roncsolt felszínen könnyen megtelepedhetett a közeli gyümölcsöskertekben, ill. degradált területeken már előforduló parlagfű. Ezt a kezdődő parlagfű fertőzést a virágzás előtti kaszálással igyekeztünk megszüntetni, 2002-ben pedig egy természetvédelmi kampány keretében programot szervezünk az esetlegesen előforduló fertőző gócok feltérképezésére és a gyomnövény gyökerestől történő kiirtására.
A 2001-ik évben a nemesnyáras nyugati részén „felfedeztünk” 3-5 darab, valószínűleg magról kelt 2-3 éves kocsányos tölgy csemetét. Az elkövetkezőkben figyelmet kívánunk fordítani ezen egyedek fejlődésére, mivel a területen az ezt megelőző évtizedekben biztosan őshonos flóraelemként volt jelen a kocsányos tölgy. A természetes megtelepedést segítő tevékenységek keretében szükség lesz tisztító, ill. gyérítő cserjeirtásra, amely főként az árokpartokon jelenlévő tájidegen gyalogakác gyérítését jelenti.

Illegális hulladéklerakás

 Az elmúlt időszakban többször tettünk bejelentést a védett terület délkeleti részével közvetlenül határos tanyás ingatlanon történt igen jelentős mennyiségű termőföld kitermelés, ill. ennek helyén nagy mennyiségű hulladéklerakással kapcsolatban. Ezzel egy időben jeleztük a városháza illetékes irodája felé a magánterület nagy kiterjedésű egybefüggő parlagfű fertőzöttségét is. Bejelentéseink eredményeképpen két alkalommal került sor hatósági területbejárásra, melyeken jelen voltak: a Felső-Tisza Alapítvány részéről Tóth Miklós (irodavezető), Görögh Zoltán (programvezető), továbbá Bartha István (főkertész, Nyíregyháza
MJV Városfejlesztési Iroda) és Fekésházy Gábor (előadó, Hatósági Ügyosztály, Nyíregyháza MJV), valamint a Közterület Felügyelőség szakemberei. Az illegális hulladéklerakással kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a tanyás ingatlan magántulajdonban áll, hatóságilag egyelőre intézkedés foganatosítása nem történt, de folyik a tulajdonviszonyok és egyéb jogi helyzetek tisztázása. Az említett illegális hulladéklerakást és az eddigi intézkedéseket a mocsár kezelésével kapcsolatos dokumentációban, emlékeztetőbe foglalva rögzítettük.
A védett terület más részein csak kisebb mértékű illegális hulladéklerakással (főként kommunális jellegű) találkoztunk. A hatósági bejárásokon kívül az Alapítvány részéről több alkalommal, főként esti és reggeli órákban tartottunk helyszíni bejárásokat az illegális hulladéklerakás miatt. Az említett tanyán élő emberek, bár a hatósági és egyéb bejárások során együttműködési készséget mutattak, valószínűleg ezt többnyire csak színlelték. Ez utóbbi feltételezést támasztja alá az is, hogy a hulladéklerakással, parlagfűfertőzéssel kapcsolatos bejelentésünkkor jeleztük, hogy a tanyáról kijáró háziállatok (10-15 darab sertés!) rendszeresen károkat okoz a védett területen. Ennek az állapotnak a megszüntetésére a lakók ígéretet tettek, de a sertések károkozását még hetek múlva sem akadályozták meg.

Vadászat

Az Igrice mocsár természetvédelmi terület az illetékes vadászati hatóság határozata alapján vadászati kíméleti terület. Ennek megfelelően - mivel arról a hatóság az érintett vadásztársaságot írásban értesítette, a vadászok kénytelenek elkerülni ezt a területet. Ez több alkalommal adott okot (időnként indulatoktól sem mentes) vitákra. A vadászok azonban ez idáig tudomásul vették a vadászati tilalmat. 2001. szeptember 28-án egy szürkület utáni ellenőrző bejárás alkalmával a természetvédelmi programvezető az Igrice-mocsár észak-nyugati oldalán sötétedés után vadászati tevékenységet észlelt. A helyszínen az alapítvány irodavezetője és a természetvédelmi programvezető két tanú jelenlétében jegyzőkönyvben rögzítette a történteket. A vadászaton jelen volt Margitics Ferenc a Tangazdaság Vadásztársaság titkára, aki tisztázta számunkra a vadászat körülményeit. Elmondta, hogy a vadászok ismerik az Igricére vonatkozó vadászati tilalmat, ezért a védett területre nem mennek be vadászni, hanem csak annak határán állva vadásznak (!). Ezt a tényt nem tudtuk cáfolni, mert az állítás a valóságnak megfelelt, ezért az ügyben feljelentést nem kezdeményeztünk.
Az eset (beszélgetés) következménye az lett, hogy megállapodtunk a vadászattal kapcsolatos tevékenységek folyamatos egyeztetéséről, a kölcsönös tájékoztatásról. Az azóta eltelt időszakban ez folyamatosan meg is történt.

Róka „fertőzés” veszély

Amint arról az érintett szervezetek és hatóságok részéről több alkalommal országos vita bontakozott ki, az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő veszettségmentesítési program eredményei erősen ellentmondásosak. Ennek kedvezőtlen hatásai a jelek szerint a keleti országrészt is elérték, melynek következtében a rókaállomány óriási mértékben felszaporodott.
A már fentebb említett vadásztársasággal kialakított munkakapcsolat során kiderült, hogy az Igrice-mocsár TVT a rókák számára kiváló búvó illetve táplálkozóhelyet biztosít. Ezt igazolják a környéken lakók, illetve gazdálkodók által tett bejelentések (a vadászok illetve az állatorvos értesítése).
Mivel szeretnénk elejét venni a természetvédelem rossz fényben való feltüntetésének, illetve a későbbi lakossági problémáknak, kompromisszumos megállapodásra jutottunk az érintett vadásztársasággal.
Ennek keretében 2001. november 25-én részt vettünk egy, a védett területen kívüli, de azzal közvetlenül határos mezőgazdasági területeket érintő apróvad vadászaton. A bejárás során megállapítottuk, hogy a mocsár déli oldalán lévő gyümölcsösben frissen épített rókavár található. Ennek közelében a vadászok elejtettek egy darab egészséges, jól fejlett hím rókát.
2001. december 22-én a természetvédelmi területen kifejezetten rókagyérítés céljából előzetes egyeztetés alapján, mivel azt a befagyott vízfelszín is lehetővé tette, egy hajtóvadászatra került sor. A vadászaton az Alapítvány valamennyi munkatársa részt vett, az eseményről részletes feljegyzés készült. A mocsár területén a hóban talált nyomok alapján igazolódott az erős rókafertőzöttség, de a zárt növényzet (nád) miatt egyetlen állatot sem sikerült elejteni, viszont négy rókát láttunk a területen.
A rókával kapcsolatos további teendők ügyében folyamatosan egyeztetünk a vadásztársasággal. Szigorúan ellenőrzött, adminisztrált körülmények között az elkövetkező időszakban közös együttműködéssel megtesszük a szükséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a mocsárról a lakosság körében kedvezőtlen vélemény alakuljon ki. Továbbá az elviselhető mértékű szintre kívánjuk csökkenteni a rókák károkozását a környéken élők és gazdálkodók esetében.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Koncepciója

2001. decemberében került sor Nyíregyháza MJV Környezetvédelmi Koncepciójának társadalmi vitájára. Örömmel tapasztaltuk, hogy immár a természetvédelem önálló fejezetként szerepel a tanulmányban. Reményeink szerint az írásban beterjesztett észrevételeink segítik az Igrice-mocsár természetvédelmi terület hosszú távú fenntartását, valamint általában Nyíregyháza MJV természetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását.

Környezeti nevelés

 2001. szeptember 17-én sikeres pályázatot nyújtottunk be Nyíregyháza MJV Környezetvédelmi alapjához, ennek során, tanórán kívüli oktatás keretében 12 előadást tartottunk 10-18 éves korú gyerekek részére. Az előadások témája Nyíregyháza környezeti állapota és természetvédelmi értékei voltak, a programban kiemelt helyen mutattuk be az Igrice-mocsár természetvédelmi értékeit.
A programhoz kiadvány is készült (munkafüzet), amelyben feladatok megoldása során is bemutattuk a mocsár növény és állatvilágát.

A 2001. évi megbízási szerződésben foglalt tevékenységek végrehajtása

1. Kaszálás, rontott területek regenerálása, egyéb területek karbantartása

A csatornákat övező területek gyomnövényeit gépi és kézi kaszálással, sarlózással igyekeztünk visszaszorítani. Amint azt a „Rehabilitáció, rekreáció” cím alatt jeleztük, ebben az évben parlagfűfertőzést is tapasztaltunk, elsősorban a megbolygatott, taposott területeken. Ezt a virágzás előtti és virágzás alatti kaszálással folyamatosan gyérítettük. Az orchideás rét és peremterületeinek fenntartó és gyommentesítő kaszálását gépi úton oldottuk meg (a terület folyamatos karbantartásának köszönhetően 2001. tavaszán több mint ezer tő mocsári kosbor virágzott itt). A gépi kaszálást a taposási károk elkerülése miatt a csapadékszegény időszakban végeztük, a kaszálék összegyűjtését kézi munkaerővel oldottuk meg.

2. Nádvágás, a csatornaoldalak és a bemutató ösvény karbantartó kaszálása

A terület bemutatásához elengedhetetlen a tanösvény folyamatos karbantartása. Az ösvényt kézi kaszálással mentesítettük a növényzettől. Így a látogatók zavartalanul és balesetveszély nélkül (szúró-vágó növények) használhatták a bemutatást szolgáló utakat.

3. Védett terület határát jelző táblák lopás és rongálás miatti folyamatos pótlása, karbantartása

 A korábban kihelyezett terület határát jelző táblák közül 2001-ben kettőt kellett pótolni. Az Igrice-ér jobb partján kihelyezett, a mocsár élővilágát bemutató információs tábla állapota jelentős mértékben romlott, ennek fő oka a szándékos rongálás.
A faszerkezet állékonyságát impregnáló festéssel (Xiladekor festék) javítottuk. Az információhordozó műanyag tábla használhatatlanná vált, ezért e helyett újat készíttettünk.

4. Védelem, területbejárás, rendszeres jelenlét, ismeretterjesztés, kapcsolattartás a helyi lakosokkal

 A bejárásokra hetente legalább három alkalommal került sor (ezen kívül a felmérések, vizsgálatok, stb. miatt lényegesen több alkalommal voltunk jelen a területen). Az őrzés-védelmi célú bejárásokon alkalmanként (a vonatkozó előírásoknak megfelelően) minimum kettő fő vett részt. A rendszeres jelenlét eredménye képpen a nyár végére folyamatosan csökkent a horgászok száma (gyakran az is előfordult, hogy amikor az Alapítvány munkatársait meglátták a horgászok, felszereléseik egy részét hátrahagyva elmenekülnek!). A szándékos vagy véletlen károkozások (taposás, stb.) elkerülésének érdekében a terület továbbra is csak előzetes egyeztetéssel, szakvezetéssel látogatható. Ez a bemutatási módszer az elmúlt években jól bevált, ezért a jövőben is alkalmazni kívánjuk. A őrzés-védelem hatékony eszközének továbbra is a rendszeres jelenlétet, ismeretterjesztést, felvilágosítást tartjuk.

2001-ben közel ezer látogató tekintette meg a védett mocsarat: a látogatók elsősorban óvodás, általános és középiskolás tanulók illetve, az őket kísérő pedagógusok voltak. 2001. tavaszán a Nyíregyházi Főiskola biológia szakos hallgatói - immár hagyományosan - szakmai terepgyakorlatukat az Igricén töltötték.

Fakivágás

 2001. november 26-án lakossági bejelentésre soron kívüli bejárást tartottunk az Igrice területén, mivel arról értesítette egy bejelentő az Alapítványt, hogy a védett területen fakivágás történt. A helyszínre érkezve megállapítottuk, hogy a mocsár keleti oldalán lévő füzes Aranykalász sor felőli részén valóban fakivágás történt. 12 darab friss vágásfelületű 30 és 100 cm közötti törzsátmérőjű talajközelben elfűrészelt fűzfatuskót találtunk. A helyszínelésről részletes jegyzőkönyvet vettünk fel, feljelentésre azonban nem került sor, mivel a fakivágást végző szomszédos telek tulajdonosával sikerült tisztázni a körülményeket. Valójában a korábban derékba vágott fák megmaradt törzseit, és 2-3 kidőlt fát vágtak ki.
Az elmúlt évben ezen kívül jelentősebb fakivágási tevékenység nem történt, de figyelemre méltó, hogy a helyi lakosok nyomon követik a védett területen történő eseményekre.

5. Vízminőség vizsgálat

A mocsár tápvizeinek kémiai- és biológiai vízminőség vizsgálatát 1995 óta évente egy vagy két alkalommal a FETIKÖFE Nyíregyházi Laboratóriuma végezi. Az elmúlt évben mintavételezésre 2001. december 5-én került sor. A vízminták feldolgozása és az eredmény értékelése várhatóan 2002. februárjában készül el. Ezt a dokumentációt jelen szakmai beszámolóhoz -az elmúlt évihez hasonló módon- később csatoljuk.

6. A madárles védelme, állagmegőrzése

A madárles volt az egyik legjelentősebb, a terület madárvilágát bemutató létesítmény. A szándékos rongálások következtében azonban az elmúlt évek során eredeti funkciójának betöltésére fokozatosan alkalmatlanná vált. A létesítmény használható maradványait az elmúlt évben állagmegóvás céljából még fakonzerváló festékkel lefestettük. Mivel a megmaradt szerkezeti elemek funkciójukat már nem töltik be, a fenntartás pedig gazdaságtalan, ezért a madárles megmaradt részeit 2002-ben lebontjuk. A bontásból nyert anyagokat a hidak javítására használjuk majd fel. A csatornán átvezető hidakon kisebb javítási, karbantartási munkákat végeztünk el.


7. Dokumentálás, anyaggyűjtés, stb.

Minden területbejárás során készültek fényképfelvételek az esetleges eseményekről (károkozásokról, stb.) illetve a látott növényekről és állatokról. A természeti értékekről kiadvány az elmúlt évben nem készült, de több átfogó, ismeretterjesztő jellegű anyagban is megemlítésre került.
Kiadványok, melyekben a mocsár szerepel:
- Nyíregyháza MJV Környezetvédelmi Alapjának támogatásával; Tóth Miklós, Tóth Edina: Segédlet a Nyíregyháza környezeti állapotát bemutató előadássorozathoz,
- Tóth Miklós: Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében; kiadó az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság
- Zoltai Dénes: A Szabolcs-Szatmár-Bereg; sajkát kiadás

8. Sajtó, médiák

A korábban említett vízminőség vizsgálaton jelen volt a Nyíregyházi Rádió riportere, Haskó József. A terület vízminőségével kapcsolatos interjút 2001. december 7-én sugározta a rádió. Ezen kívül több nyilvános közszereplés során (rádióriportok, interjúk, írásos anyagok, stb.) rendszeresen megemlítésre került a védett terület, illetve Nyíregyháza MJV anyagi támogatásának a ténye.

9. Tavaszi takarítási akció

A tavaszi nagytakarításra 2001. május 26-án került sor. Az akcióban az Alapítvány munkatársai és - bár a sajtóban széleskörűen meghirdettük a programot - csak néhány önkéntes vett részt. Az akció keretében a csatornákat és a tanösvény környékét tisztítottuk meg az eldobált hulladékoktól, szeméttől. A műanyagzsákokba összegyűjtött hulladékot az Orosi hulladéklerakó-telepre szállítottuk ki.

ÖSSZEGZÉS

Az Igrice-mocsár természetvédelmi szakkezelését az anyagi, tárgyi, személyi feltételeket figyelembe véve igyekeztünk legjobb szakmai tudásunk szerint végezni az elmúlt évben is. A jövőben szeretnénk rendszeressé tenni, illetve tovább fejleszteni a lakossággal való kommunikációt, valamint még szorosabban együttműködni a Városfejlesztési Irodával.

Nyíregyháza, 2002. február 11





^ Vissza a tetejére ^