A Felső-Tisza Alapítvány honlapja


Tartalom



Látogatóink száma:
  Free Hit Counters
Free Counters



» Főoldal - English - German - Slovak - Orosz - Українська - Vendégkönyv - Bejelentkezés - Elérhetőségek


Jelenleg itt vagyunk...

Főoldal  >>  Ökofalu nézőben voltunk


Ökofalu nézőben voltunk
Közzétéve 2011. 11. 12. Szerző toth | Frissítve: 2011. 11. 12. | Összesen nézték 1701 | Megjegyzések (0)
Ökofalu nézőben voltunk

Reggeli indulás

Kicsik és nagyok, összesen tizenheten szálltunk buszra reggel fél nyolckor a Nyírségi Civilház előtti parkolóban. Így egy fő híján sikerült tele busszal utaznunk Nyíregyházáról, a fővároshoz ötven kilométerre lévő Galgahévízre. A Felső-Tisza Alapítvány önkéntesei, a baráti kör tagjai kerekedtek fel saját költségükön, hogy a hónap első vasárnapjára, 2011. november 6-ára meghirdetett nyílt nap keretében megismerjük Galgahévízen az Ökofalut.

Az időjárás kegyes volt hozzánk, meleg napsütésben töltöttük az egész napot. Tíz óra után néhány perccel érkeztünk a Gaia Hotelbe, ahol nagyszámú érdeklődő gyűlt össze, ami a házigazdák számára is meglepetés volt.

GAIA hotel

A rövid köszöntő, és a technikai információk után a csapat elindult gyalogosan és járművekkel a településtől mintegy másfél kilométerre lévő ökológiai gazdaságba. Itt két nagyobb csoportban folytatódott a bemutató. Megtudtuk, hogy az Ökofalu három alappillére: maga az ökofalu, az ökológiai gazdaság és az oktatóközpont (ökoszálloda). A gondolat még az 1980-as években fogant egy baráti társaságban, 1990-ben pedig létrejött a Gaia Ökológiai Alapítvány. Az ötletgazda Varga Géza volt.

Galgafarm

Az ökofalu létrehozása nem építkezéssel kezdődött, hanem a mezőgazdasági feltételek és az élelmiszer előállítás megoldásával. Ekkor alapították meg a Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezetet is.
Az organikus mezőgazdaság, a bioélelmiszerek az 1990-es évek kezdetén Magyarországon még nem voltak népszerűek, ezért termékeiket exportálták. Mára jelentősen változott a helyzet, megélénkült a hazai kereslet és a szemlélet is más.
Az itt előállított élelmiszert a legmagasabb feldolgozottsági fokon értékesítik, és hogy maguk se váljanak környezetszennyezővé, a szállítás okozta terhelés miatt, ötven kilométernél távolabbra nem fuvaroznak. A gazdaságban tizenhat ember dolgozik alkalmazottként. Csekély nyereséggel, teljesen vegyszermentesen, magas helyben hozzáadott értékkel, korszerű gépek használata mellett emberi munkaerő foglalkoztatásával gazdálkodnak.
A kilencvenes évek végére teremtették meg mintegy 300 hektáron a teljesen vegyszermentes ökológiai élelmiszer előállítás feltételeit: A mezőgazdasági alapanyag előállításától a fogyasztásra kész élelmiszerekig.
A gazdaságban van tej-, zöldség-gyümölcs- és malomipari feldolgozó üzem, valamint húsfeldolgozó kisüzem. Az bioélelmiszereket egyelőre főként Budapesten értékesítik, de alapvető cél maradt az ökofalu lakóinak az ellátása.

Ökofalu

2001-2002-ben kezdődött a településtervezés. Ez másfél évig tartott, a szakhatósági engedélyeztetés pedig három évig. Harmincnál több szakhatósággal kellett a zöldmezős beruházást egyeztetni, míg 2005-re sikerült a teljesen új falut létrehozni.
A projekt választ akar találni arra a kérdésre, hogy meg lehet e valósítani a fenntarthatóság szempontjait ilyen léptékben helyi építőanyagokat, megújuló energiát felhasználva, külső befolyástól mentesen.
A
z infrastruktúra kiépítése után, 2007-2008-ban kezdődött meg a házak építése. A telkekhez zúzottkővel fedett utak vezetnek, van a saját vízműtől induló ivóvízhálózat, földkábelen vezetett áram és faelgázosító kazán távhő vezetékkel, napkollektor, szélkerék.
Az építkezéshez természetes anyagokat - fát, vályogot, szalmát, nádat, bontott téglát használnak.
Az építkezés során természetbe illő íves formákat alakítanak ki nádtetővel, ökörszem ablakokkal.
Az épületszerkezetek főleg fából készülnek, az alap beton, ez biztosítja a vályogtégla - szalma - vályogtégla szendvicsfal stabilitását és szigetelését.
A fenntarthatóságon kívül fontosnak tartják a közösségépítést is, ami egy társadalmi kísérlet, az Én-típusú gondolkodásról való áttérés a Mi-típusú felé.

A bemutató alatt és azt követően délután három óráig még lehetőség volt állat-simogatózni, fényképezni, mézet, sült hurkát, teát, sajtot és finom saját őrlésű teljes értékű lisztből sült kenyeret, házilag készített szappant és kozmetikumokat vásárolni, töklekvárt kóstolni és persze kérdezni, beszélgetni, napsütésben fürdeni.
Délután kettőkor indultunk haza feltöltekezve testileg és lelkileg egyaránt. Az autópályán guruló kerekek mormogása kellemesen álomba ringatott mindenkit, mígnem Mezőkövesdre értünk. Itt rövid látogatást tettünk a miskolci Herman Ottó Múzeum Mezőgazdasági Gépmúzeumában, ahol a lenyugvó nap utolsó sugarainál még egy „gépindítást" is befizettünk, így láthattunk egy szuszogva- pöfögve beinduló korabeli gazdasági gépet üzem közben. A kiállítás nagy részét már csak lámpafénynél nézhettük meg, majd miután késő délután ránk harangoztak, elindultunk hazafelé.
Eltelve a nap látnivalóval és az új, vagy felfrissített tudással, percre pontosan tizennyolc órakor érkeztünk meg a Civilházhoz.

Lehetne írni, hogy az Önkéntesség évének jegyében, meg csapatépítés és így tovább. Mindez igaz is, de ha mi csak hasznosan töltöttünk együtt egy szép napot, vagy egyszerűen jól éreztük magunkat és okosodtunk egy kicsit, már akkor is megérte. Ajánljuk ezt a programot más közösségeknek is jó szívvel.

Tóth Miklós
Felső-Tisza Alapítvány
Nyíregyháza

Fotó: Tóth M.

Az ökofarm bemutató alatt is lehetett vásárolni a vegyszermentesen termesztett zöldségfélékből, ételekből, amelyeket alacsony haszonnal (árrés) értékesítenek, a bevételt visszaforgatják a gazdálkodásba.

Fotó: Tóth M.

A retró hangulatú fejőház mindenben megfelel a higiéniai és szakmai előírásoknak. A tejből nem vesznek el semmilyen alkotórészt, teljes értkű marad a feldolgozás során is.

Fotó: Tóth M.

A gazdaság saját malmán őrölik a kenyérnekvalót, ami szintén vegyszermentesen terem a szántóföldön

Fotó: Tóth M.

Panoráma az ökofalu fogadóépületének leendő ablakából.

Fotó: Enying Csaba

Aki hiányzik a csoportból az vagy a fényképet készíti, vagy még nézelődik valahol.

Fotó: Koncz András

Az ökofarmon még a kolbásznak való is családiasan tölti el földi életét, ami intenzív tartás (termelés) mellett 6-8 hónap, itt az ökológiai gazdaságban viszont másfél év. A csenevészeket sem „selejtezik" mint az iparszerű állattenyésztésben, és ők is biotakarmányt esznek.

Fotó: Koncz András

Nyugtával dicsértük a napot Mezőkövesden, a Mezőgazdasági Gépmúzeumban.

Olvasói megjegyzések

Megjegyzés írásához regisztrálni kell. Ha már regisztrált, jelentkezzen be




^ Vissza a tetejére ^