Fényszennyezés
Szerző admin
Közzétéve 2006. 07. 24.
Frissítve: 2009. 01. 18.

Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása
Környezetvédelmi Alap Célelőirányzata - 022325-01/2000

TANULMÁNY

"Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása"

KÉPMELLÉKLET

Fényszabályozás ( fényszennyezés ) Nyíregyházán

Készítette:

Tóth Miklós
Gurály Henriett
Tóth Edina

Görögh Zoltán

Nyíregyháza, 2001.

Tartalomjegyzék
Bevezetés
Nemzetközi áttekintés
Hazai áttekintés
A fényszabályozás helyzete Nyíregyázán
Általában a környezetterhelésről
Fénykibocsátás
Jogi szabályozás
Érvek és ellenérvek
Intézkedési tervjavaslat
A fényszennyezés hatásai az élővilágra
A villamos energia használatáról, hatásairól (az ún. fényszennyezésről) készített felmérés eredménye

BEVEZETÉS

Amíg az ember számára a sötétség a veszélyt, az ismeretlent és misztikus titkokat jelenti, addig a fény a biztonságot testesíti meg. A gonoszt a sötétséggel társítjuk, és babonás félelem övezi, a világosság pedig a megnyugvást, a bizalmat, biztonságot jelenti. A fény riasztotta el a vadállatokat az ősember lakóhelyétől, a Föld népei pedig a "modern" korban is megtartják a napéjegyenlőségekhez és a fényhez, világossághoz kapcsolódó szertartásos ünnepeiket.
Bár technikailag fejlett világunkban az energia drága kincs, a ma élő ember számára a hétköznapok már elképzelhetetlenek világítás, közvilágítás nélkül. Az ember lakóhelyét igyekszik éjszaka is kivilágítani, és ha elődeink misztikus babonáit nem is, de mai világunk félelmeit lelkében őrzi.

Ma nem a sötétség félelmetes szellemeitől vagy a vadállatoktól fél a társadalomban, közösségben élők legnagyobb része, hanem attól, hogy megölik, kifosztják, bántalmazzák, ellopják javait a sötét utcákon, sikátorokban, vagy éppen a saját házát rabolják ki.

A fény azonban jelent mást is: fényűzést, amely maga a gazdagság, pompa, hatalom, vagy éppen szórakoztató látványosság. Emellett mind több profitéhes vállalkozás, óriás cégek és a fogyasztást növelni kívánó vendéglátó és üzletláncok sokasága remél nagyobb bevételt, ha csillogó fényreklámokkal hirdeti magát és termékeit.
A sajtóban egyre több színes felvétel kerül elénk, amely a világűrből készült földünkről, amint nagyvárosok, földrészek éjszakai kivilágítását mutatják meg. Megdöbbentő látvány a hatalmas messzeségből is jól látható fényáradat. Vajon szükséges ez, vagy csak fényűzés és pompa, gazdagság és hatalom jelképe ez az óriási energiát felemésztő fényár?

ÁTTEKINTÉS

Nemzetközi áttekintés

A fényszennyezés, vagyis a mértéktelen kivilágítás káros hatásaira a csillagászok figyeltek fel elsőként. Nem véletlenül, hiszen a csillagászati kutatásokat helyenként már teljesen lehetetlenné tették a földi fényforrásokból származó, a természetes háttérfényesség sokszorosát kitevő zavaró fények.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) XXIII. Közgyűlésének állásfoglalása az éjszakai égbolt védelmében:
" A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenül meg kell őrizni. …A csillagos ég kapjon legalább annyi védelmet, amennyit a világörökség részévé vált helyek kapnak a Földön."
Ezt az állásfoglalást később az Unió kibővítette: " A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken élő milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentről nézve világosan látható, hogy ez az energia céltalan pazarlása, ráadásul a kozmoszból a Földre érkező gyenge sugárzást is elnyomja. A fényszennyezés elleni fellépésben a gazdaság érdeke szinte egybeesik a tudományéval. Egyszerű szabály, hogy a fényt a megvilágítandó tárgy felé kell irányítani, s ezzel nem csak energiát lehet megtakarítani, hanem az égbolt eredeti látványa is megőrizhető. Csupán ennek az elvnek közigazgatási szabályként való alkalmazását kell elérni. Az IAU méltányolja és támogatja ennek a gondnak a tudatosítására és megoldására irányuló valamennyi nemzeti és helyi kezdeményezést." (Élet és tudomány, 2000/27.)

Amerikában 1986-tól léteznek fényszennyezéssel foglalkozó rendeletek, mára több mint ötven. Szövetségi szintő jogforrás még nem született, a jelenség fontosságát még csak most kezdik érzékelni.

A közvilágítás fényszabályozásával az Európai Unió EUREKA programja foglalkozik. A nagynyomású fényforrások (lámpák) fényszabályozásának új, számítógépes rendszerét dolgozták ki. Az új, európai közvilágítási szabvány kidolgozása folyamatban van.

Hazai áttekintés

A magyar jogrendszerben ismeretlen kifejezés a fényszennyezés fogalma. Hazánkban eddig egyetlen település, a Komárom - Esztergom megyei Dág község helyi rendelete (1998) szabályozza a világítást, illetve fogalmaz meg szabályokat a fényszennyezés elleni védelemről.

A pazarló energiafelhasználás megszüntetése érdekében a kormány 2010-ig takarékossági és hatékonyságnövelési programot hirdetett. Az alprogramokért az Energiatakarékossági és Energetikai Környezetvédelmi Kht. vezetője az érintett miniszterekkel együtt felelős.

Magyarországon jelenleg a világítást, illetve közvetett módon a fényszennyezést érintő szabályozások, jogszabályok:

A FÉNYSZABÁLYOZÁS HELYZETE NYÍREGYHÁZÁN

Általában a környezetterhelésről

Nyíregyháza Megyei Jogú Város a Nyírség szívében dinamikusan fejlődő, 120.000 lakosú megyeszékhely. Jellemző iparágak: a könnyőipar különböző fajtái, a kereskedelem, az élelmiszer feldolgozás.

Környezetterhelés szempontjából folyamatosan gondot jelent a nyírségi homok, amely szinte minden évszakban megtalálható a levegőben. E szálló- és lebegő porokhoz tapadnak a közlekedési eszközök kipufogó gázaiból származó különféle káros vegyi anyagok.

A szállóporok miatt nagy számban fordulnak elő felső légúti megbetegedések, kötőhártya gyulladás és más szembetegségek A város rendelkezik környezetvédelmi koncepcióval, amelyet 2001-ben vizsgáltak felül, és kiterjed többek között a természeti értékek védelmére, a zaj- és rezgésvédelemre, a közlekedésre, stb. Sajnos, a fényszabályozással illetve a fényszennyezéssel kapcsolatban nem tartalmaz irányelveket.

Fénykibocsátás

Nyíregyházán viszonylag jól lehatárolhatóak a legjelentősebb fénykibocsátási helyek. A városba be és onnan kivezető fő útvonalakon, valamint a nagykörút mentén található a legtöbb nagyteljesítményő közvilágítási lámpa. Ezek csaknem nappali világossággal árasztják el a várost övező körutat, illetve az ehhez kapcsolódó ki-és bevezető szakaszokat:

E nagy fénykibocsátók által nyújtott terheléshez adódnak még a városban található kisebb-nagyobb mérető kivilágított hirdető oszlopok, épületek homlokzatán illetve más helyekre épített fénykibocsátó reklámok, világítások, valamint a díszkivilágítások (Kossuth tér, Takarékpalota), és a városban jelenleg található két nagy teljesítményő lézerfény (zenés szórakozóhelyek épületének tetején), amelyek rendszeresen pásztázzák az eget a város felett. Nem elhanyagolható az egyre növekvő gépjármő forgalom által kibocsátott, fényszórókból eredő fényterhelés sem.

Az említett fénykibocsátók mellett már jóval szerényebb mértékben van jelen a lakótelepek és egyéb közutak közvilágítása, valamint a nagy bevásárló központok éjszakai megvilágítása.
Ez utóbbiaknál a nyitvatartási idő után csak a legszükségesebb mértékben vannak bekapcsolva világító berendezések, éjszakai világító reklámeszközöket pedig a nevük fényreklámjának kivételével alig használnak (Tesco, Praktiker, Baumax,).

Jogi szabályozás

Amint azt a Hazai áttekintésben említettük, Magyarországon egyetlen település rendelkezik helyi szabályozással a fénykibocsátással és fényszennyezéssel kapcsolatban (Dág). Jelenleg nincs is magasabb szintő jogforrás, generális szabályozás, amely irányadó lenne e tárgykörben.
A fentebb felsorolt általános jogi szabályozás vonatkozó részeinek alkalmazása mellett Nyíregyházán az alábbi helyi rendeletek, határozatok hozhatók összefüggésbe a fényszabályozással:

Reklámokra, hirdetésekre és közterület használatra vonatkozóan:

Közvilágításra vonatkozóan:

Összességében elmondható, hogy az engedélyező illetve ellenőrzésre jogosult hatóságok az általános gyakorlatnak megfelelően az építési, közlekedési, közterület használati és reklámra, hirdetésre vonatkozó szabályok és szabványok megtartását vizsgálják. Fénytechnikai szempontokat az engedélyezéskor és létesítéskor nem vizsgálnak.

Ha az alkalmazni kívánt műszaki megoldás és a felhasznált szerelvények, berendezések megfelelőségére vonatkozó hivatalos tanúsítványokkal rendelkezik az építtető és a kivitelező, ezek birtokában (az egyébként építési engedélyeztetésre kötelezett) a világító vagy fény-reklámberendezést felépítheti.

Az engedélyezésnél megvizsgálják, hogy vonatkozó szabványt vagy építési, KRESZ, illetve más törvényt, helyi rendeletet nem sért e az építtető. Ha ilyen jogszabályt nem sért, akkor már csak a közterület használatára vonatkozó szabályok betartását vizsgálják, illetve írják elő számára.

Érvek és ellenérvek

Érvek a fokozott fénykibocsátás mellett:

Ellenérvek a fokozott fénykibocsátás ellen: Előnyök Nyíregyháza Megyei Jogú Város számára a fényszabályozási rendelet megalkotásából Tekintettel arra, hogy Nyíregyházán a közeljövőben tervezik a közvilágítás átfogó korszerősítését, a már meglévő EU szabályozás figyelembe vételével előnyös helyzetbe kerülhet a város, ugyanis: ha a korszerősítés során nem vesszük figyelembe a fényszabályozásra vonatkozó normákat, tekintettel a beruházás volumenére és jellegére, a műszaki megoldások megváltoztatására csak hosszú évtizedek alatt kerülhet sor ismét. A megoldás felé vezető út

- Nagy a döntéshozók felelőssége mind a kulturális örökségünk részeként számon tartott csillagos égbolt védelme, a tudományos kutatás szabadságának védelme, mind a közbiztonság és közlekedés biztonság védelmének tekintetében.

Az időben hozott jó döntés anyagi, erkölcsi, esztétikai hasznot hoz. A közvilágítás korszerősítése például hosszú évtizedekre előre meghatározza a városképet, az energiagazdálkodást és a költségeket.

Hármas célkitűzés elérése: elektromos áram megtakarítás, oldalirányú és felfelé terjedő fénykibocsátás csökkentése, a csillagos égbolt megőrzése.

A szabályozásnak vonatkoznia kell valamennyi közterületre, illetve a magánterületek azon részére, ahol fénykibocsátás történik.

Intézkedési terv javaslat

Városüzemeltetési Bizottság

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Civil szervezetek

A FÉNYSZENNYEZÉS HATÁSAI AZ ÉLŐVILÁGRA

Az emberiség illetve a társadalom és technikai fejlődésének eredményeképpen egyre több nagyváros található Földünkön. A városokban és általában a lakott területeken különböző okokból fontos az éjszakai kivilágítás. A mai modern városképhez hozzátartozik a hangulatos éjszakai fény, növeli a lakosok biztonságérzetét és nélkülözhetetlen a közlekedés szempontjából is. Sajnos azonban a közvilágítás mértéke gyakran sokszorosa az indokolt értéknek. Ez zavaró hatással lehet az emberekre, különösen akkor, amikor ez zajhatásokkal is társul. Mindez elsősorban fáradtságban és kimerültségben nyilvánul meg. Ezek a problémák régóta ismeretesek és megoldásukra számos törekvés irányul. Általában ismert ez a jelenség, arra azonban csak kevesen gondolnak, hogy a környezetünkben élő állatokra milyen hatással van. Elmondható, hogy az embereken mutatkozó hatások az állatokon is érzékelhetőek, de náluk fokozottabban érvényesül, és ők nem tehetnek ellene semmit.
A gerinctelen állatoknál elsősorban a rovarokra veszélyesek a mesterséges fényforrások, mivel ezek az élőlények mozgásuk navigálásához a Hold pozícióját veszik alapul. Mivel a mesterséges fényforrásokat is navigációs pontnak tekintik sok egyed esik áldozatául a gépjármővek fényszóróinak és a közvilágítás lámpatesteinek (vagy a burkolat alá kerülve pusztulnak el, vagy kimerülnek azon igyekezetükben, hogy állandóan a fény felé próbálnak repülni). A túlzott közvilágítás más veszélyeket is magában hordoz: a vízben élő repülőképes ízeltlábúak a magasból az utakat, megvilágított területeket élőhelyüknek, vízfelületnek nézik és arra leszállva a járókelők illetve a gépjármővek áldozataivá válnak. Ez a probléma egyes fajoknál (például kérészek esetében) olyan súlyos veszteségeket okozott, hogy a fajt csaknem a kipusztulás szélére sodorta. A vízibogarak, főként a csíborok és a csíkbogarak esetében, is jelentős egyedszámcsökkenéshez vezethet ez a jelenség.
A városok leginkább kedvelt, gyakran látható lakói a madarak, elsősorban a kis testő énekesmadarak. A madárdalt szinte minden ember egyaránt szereti. Mindenki számára felüdülést okoz egy madárdalos erdőben vagy parkban megpihenni, egy pillanatra elszakadni a mindennapok problémáitól. Ha azonban egy kicsit megismerjük ezeket az élőlényeket, akkor rádöbbenünk arra, hogy mennyire egyoldalú és önző ez az érzés az ember részéről.
Az énekesmadarak "éneke" a szaporodási időszakban jelentős szerepet játszik a nőstények és hímek egymásratalálásában, a párzási időn kívül pedig az egyes (hím) egyedek territóriumait jelöli. Természetes viszonyok között csak nappal hallhatóak a madarak (kivéve a kifejezetten éjszakai életmódúakat, de az énekesek között ez ritka), éjszaka pedig pihennek, a fészekben vagy annak közelében. A nagy megvilágítottságú területeken ez a normális életrendje felborul a madaraknak. Gyakran lehet hallani madárdalt éjszakai órákban is, ami a közterületek illetve magánterületek kivilágítottságának tudható be. Egyes madarak viszonylag jól alkalmazkodtak ezekhez a viszonyokhoz (például a házi veréb és a galambok), de a legtöbb faj csak nehezen viseli el. Az éjszakai kivilágítottság eredményeképpen a madarak éjszaka is szükségét érzik területük jelölésének és ezért énekelnek. Mindez ahhoz vezet, hogy az állatok pihenési ideje drasztikusan lecsökken. Ettől az állatok állandó stresszes állapotba kerülnek, nyugtalanná válnak és gyakran fokozódik agresszivitásuk. Az eredmény az állatok életkorának csökkenésében nyilvánul meg a legfeltűnőbben. Ezért él csak kevés madárfaj a nagyvárosok központjaiban. A külvárosokban és kisebb lakott területeken (kisvárosokban és falvakban) azonban még viszonylag sok faj talál otthonra, élőhelyünk színesebbé tételéhez tartsuk szem előtt az ő érdekeiket is.
Az élővilág egyik legcsodálatosabb képessége az alkalmazkodás. Sok állat alkalmazkodott a városok közvilágításához, legszembetűnőbb közülük a kétéltőeké és a hüllőké (elsősorban gyíkok). Gyakran megfigyelhetőek az általában éjszaka aktív békafajok, amint lámpaoszlopok és más világítótestek közelében gyülekeznek esténként, hogy a fényre összegyűlő rovarokat és bogarakat elejthessék. Ugyanez a jelenség megfigyelhető más, elsősorban rovarokkal táplálkozó állatoknál is, így például már késő este a lámpák környékén figyeltek már meg vadászó fecskéket.
Ezek a jelenségek csak azt mutatják, mennyire tanulékonyak, alkalmazkodóképesek az állatok, de semmi esetre sem tekinthetőek pozitívnak az egész környezetünk tekintetében. Ezt az alkalmazkodást urbanizációnak nevezzük, s csak kevés faj rendelkezik jó urbanizációs készséggel. A legtöbb állatfajt az ember terjeszkedése - tevékenysége előzi természetes élőhelyéről és sokat a kipusztulás szélére juttat; azokról nem is beszélve, melyeket már rég kipusztítottunk.

A villamos energia használatáról, hatásairól (az ún. fényszennyezésről) készített felmérés eredménye

A Felső-Tisza Alapítvány által elkészített kérdőíves felmérésben 57 nő és 20 férfi vett részt. A válaszadók 79%-a nyíregyházi lakos, 19%-a pedig környékbeli falvakban él (1 fő nem nyilatkozott a lakóhelyéről). A résztvevők iskolai végzettség és életkor szerinti megoszlását a 1.-4. számú ábrák mutatják.

1. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége szerinti megoszlás

2. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása

3.-4. ábra

A kérdőív két fő kérdéscsoportra irányult: a.) közvilágítás, "fényszennyezés" mértéke;
b.) energiatakarékosság a lakosság körében.
Az alábbiakban az egyes kérdésekre adott válaszokat elemezzük:

6. kérdés: Hallotta-e már a "fényszennyezés" kifejezést?

A megkérdezettek mindössze 27%-a találkozott a "fényszennyezés" fogalmával. A kifejezést ismerők között egyaránt 48% a közép, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya, míg az alacsonyan képzettek még nem találkoztak ezzel a fogalommal. A 18-65 év közötti korosztályban egyenlően oszlik el a kifejezést ismerők száma. A "fényszennyezés" a lakosság számára szinte ismeretlen fogalom, elsősorban a környezet- és természetvédelem iránt érzékeny emberek hallottak már erről.

7. kérdés: Szokott-e éjszaka utcai reklámokat, hirdetéseket olvasni, nézni?

5. ábra

8. kérdés: Ön szerint hozzátartozik-e a modern településképhez, (leginkább a városképhez) az éjszakai kivilágítás?

Az emberek számára természetes, sőt a modern (főleg városi) településképhez elengedhetetlenül hozzátartozik az éjszakai kivilágítás. Az válaszadók mindössze 4%-a válaszolt nemmel a feltett kérdésre.

9. kérdés: Ön a környezetében milyennek találja a közvilágítás mértékét?

6. ábra : A válaszadók véleménye a közvilágítás mértékéről a nemek arányában

7. ábra: A válaszadók véleménye a közvilágítás mértékéről a lakóhely tekintetében

10. kérdés: Indokoltnak tartaná-e a közvilágítás fényerősségének szabályozását?

8. ábra

11. kérdés: Saját lakókörnyezetében Ön figyelembe veszi-e a villamos energia gazdaságos használatával kapcsolatos tanácsokat?

9. ábra

12. kérdés: Figyelembe veszi-e a villamos energia megtakarításával kapcsolatos mősorokat, hirdetéseket, kiadványokat?

10. ábra

13. kérdés: Mit tesz a világítóeszközök, világítótestek takarékos használata érdekében? 14. kérdés: Világítóeszközök, világítótestek vásárlásakor kap-e tanácsot arra vonatkozóan, hogy a megvásárolható termékek között melyek a legtakarékosabbak, illetve hogyan lehet ezeket gazdaságosan használni? 15. kérdés: Ön igényelne-e hasonló jellegű tanácsadást villamossági szaküzletekben?

11. ábra: A villamossági szaküzletekben az energiatakarékossággal kapcsolatban kapott és igényelt tanácsok aránya

16. kérdés: Új világítóeszközök, világítótestek vásárlásakor, valamint meglévő eszközök felújításakor figyelembe veszi-e a szaküzletben kapott villamos energia takarékos használatára vonatkozó tanácsokat?

12. ábra: Figyelembe veszi-e Ön a villamossági üzletekben kapott szaktanácsot?

17. kérdés: Ön szükségesnek tartja-e, hogy a csillagos égboltot bármikor zavartalanul (fényforrások zavarása nélkül) láthassa?

A válaszadók 59%-a szükségesnek és fontosnak tartja, hogy zavartalanul szemlélhesse a csillagos égboltot. A nők 56%-a és a férfiak 68%-a válaszolt kérdésünkre igennel. Közülük többen panaszkodtak, hogy a belvárosban ez szinte lehetetlen a közvilágítás erőssége miatt, mások azt nyilatkozták, hogy ha a csillagokat szeretnék megszemlélni kénytelenek ezt a város határain kívül megtenni.

18. kérdés: Zavarta-e már Önt településének, lakókörnyezetének túlzott kivilágítása?

19. kérdés: El tudja-e fogadni azt a megállapítást, hogy a csillagos égbolt az emberiség kulturális és természeti örökségének része, és annak érintetlen megőrzése kötelességünk?