Természetvédelem

A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természetközeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom. Célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biológiai sokféleségének, valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása. Nem azonos a környezetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.

A természet- és környezetvédelem hatáskörének érintkezési felületét jelentik a jóléti célú erdők, a legelők, a folyó- és állóvizek, az ivóvízbázisok, a települések parkjai stb. A természetvédelem gyakorlati tevékenységei a következő három szinten jelennek meg:

-          a biológiai sokféleség és az életfeltételek általános védelme, nem védett területeken;

-          a természetes és természetközeli élőhelyek, valamint a természeti táj védelme (védett területeken);

-          a különlegesen veszélyeztetett fajok és természeti objektumok egyedi védelme (bárhol).

Civil szervezetek

A civil szervezetek a társadalom olyan intézményei, amelyek az egyén és az állam között összekötő kapocsként alternatívát biztosítanak - az egyének önkéntes tevékenységén keresztül - a közösségi és személyes szükségletek, igények kielégítésében. Az Európai Unió, bár elismeri, hogy a civil szervezetek körét nehéz meghatározni (mivel céljaikban, struktúrájukban és motivációikban erőteljesen különböznek, és jogi hátterük sem egységes) leginkább az NGO, azaz nem-kormányzati szervezet megfogalmazást használja.

A civil szervezetek többnyire rugalmasak, gyorsan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, és olyan hiányterületeken is pillanatok alatt képesek megjelenni, ahol a kormányzati, közigazgatási szervezetek, állami intézmények nem éppen „probléma-érzékenyek", vagy merev szabályozásuk, bürokratikusságuk miatti lassúságuknál fogva sokkal nehezebben lépnek. Így a civil szervezetek állandó kontrollt jelentenek. Indikátorként azonnal jelzik, ha valami nem jól szabályozott, nem jól működik, ha érdeksérelem történik. Jó példával járnak elől, és a társadalmi változásokra erjesztően hatnak.

Közigazgatás

A közigazgatási szektorban van valamennyi kormányhivatal, szervezet és egyéb olyan testület, amely a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartozik. Működési területük az igazgatás, a védelem, a közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, az oktatás, egészségügy, kultúra és szociális szolgáltatások. (SNA - System of National Accounts, 1968)

A közigazgatás a következő egységekből áll: „a központi, föderációs vagy helyi kormányzat valamennyi egysége, a kormányzat valamennyi szintjén valamennyi társadalombiztosítási alap, minden nem piaci, nem-profitorientált intézmény, amelyet a kormányzati egységek irányítanak és döntőrészben finanszíroznak". (SNA, 1993)

Magyarországon a természetvédelem közigazgatásilag a KvVM-hez, illetve annak dekoncentrált egységeihez, a nemzeti parkokhoz, valamint a helyi önkormányzatokhoz tartozik. Ukrajnában a felelős tárca a Környezetvédelmi Minisztérium, megyei szinten a Kárpátalja Megyei Állami Környezetvédelmi Igazgatás szerepe meghatározó.

Tisza

A magyar-ukrán határtérség legnagyobb folyója: a Tisza

A Tisza a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, annak leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Érinti Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró területét. Hossza 977 km,

A 2000 elején történt szennyezések és árvizek a Tisza folyóra irányították a nemzetközi figyelmet. Sok olyan program indult el, amelyeknek valójában a katasztrófa nélkül is meg kellett volna megvalósulniuk. Ezek egyike a Tisza teljes vízgyűjtő területének új szemléletű, átfogó, a fenntarthatóság alapelveit megvalósító fejlesztési programja.

A természetvédelem EU-s szabályozása

Az Európai Unió alapvető célkitűzései természetvédelmi joganyagát két fő irányelv és két rendelet képezi. Az irányelvek az EU területén lévő természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények, illetve a különböző madarak és élőhelyeire vonatkoznak, míg a rendeletek korlátozzák a veszélyeztetett növények és állatok befogását, vadászatát, valamint importját és kereskedelmét:

-          79/409/EGK Madárvédelmi Irányelv;

-          92/43/EGK Élőhelyvédelmi Irányelv.

Fentieken túl a tagállamok kötelesek alkalmazni a Közösség által jóváhagyott nemzetközi szerződéseket is, pl.

-          Biológiai sokféleség egyezmény (Rio de Janeiro, 1992);

-          Egyezmény a Duna védelméről és fenntartható használatáról (Szófia, 1994).

Az Európai Unió természetvédelmének gerincét a Natura 2000 és a LIFE elnevezésű természetvédelmi programok adják.

Natura 2000

A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályzásról, a közösségi jelentőségű fajokról és élőhelyekről, valamint az egyes területekről a 275/2004. Kormányrendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) nyújt részletes tájékoztatást.

(www.natura2000.hu)

LIFE+ (2007-2013)

LIFE+ program (2007-2013)

A LIFE+ program támogatási körébe a Közösségi környezetvédelmi politikák megvalósítása és fejlesztése áll. Ezek közül elsősorban a 6. EAP (Environment Action Programme) célkitűzéseit támogatja három területen:

• Természet és biodiverzitás;
• Környezeti politikák és irányítás;
• Információ és kommunikáció.

A program legkevesebb 78%-a projekttevékenységek részfinanszírozását fedezi, ezek közül elsősorban a természetet és biodiverzitást védő projekteket.

(http://ec.europa.eu)

Kárpátok Egyezmény

 „A Kárpátok régió országai (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) 2003-ban összefogtak a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló keretegyezmény elfogadása érdekében a következő célokkal:

• A biológiai sokféleség és a tájak sokszínűségének megőrzése és fenntartható használatuk;
• A területi tervezés koordinálása a határövezetekben;
• A vízkészletek és a vízgyűjtőterületek „integrált" kezelésének biztosítása;
• A fenntartható mező- és erdőgazdálkodás segítése;
• Fenntartható szállítás és fizikai infrastruktúra fejlesztése;
• A környezetkímélő ipar és energia segítése;
• A környezet felmérése és monitorozása;
• Fenntartható turizmus kialakítása;
• A kulturális örökség és a hagyományos tudás megőrzése;
• A tudatosság növelése és az emberek felvilágosítása."

(Kárpátok Egyezmény, http://www.carpathianconvention.org)

Problématérkép

Hasznos linkek

Természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok elérhetősége:

§   http://eur-lex.europa.eu

§   www.im.gov.hu

§   www.magyarorszag.hu

§   Zakon.rada.gov.ua

Hasznos honlap címek:

§   • www.termeszetvedelem.hu

§   • www.greenfo.hu

§   • www.karpatalja.lap.hu

§   • eur-lex.europa.eu