A Felső-Tisza Alapítvány honlapja


Tartalom



Látogatóink száma:
  Free Hit Counters
Free Counters



» Főoldal - English - German - Slovak - Orosz - Українська - Vendégkönyv - Bejelentkezés - Elérhetőségek


Jelenleg itt vagyunk...

Főoldal  >>  Gyümölcsaszaló-Nagyhódos


Gyümölcsaszaló, Nagyhódos
Közzétéve 2006. 01. 18. Szerző admin | Frissítve: 2009. 01. 18. | Összesen nézték 7573 | Megjegyzések (0)
Gyümölcsaszaló, Nagyhódos
ÉPÍTTETŐ: Felső-Tisza Alapítvány
TERVEZŐ: Fekete Krisztina, okleveles építészmérnök
KIVITELEZŐ: Szilágyi István vállalkozó, Nagyhódos
FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: Gál Balázs, építész technikus

A PROGRAM TÁMOGATÓI:

PHARE MIKROPROJEKT
NAGYHÓDOS TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZATA
REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG, NAGYHÓDOS
WWF MAGYARORSZÁG

 

A Phare Partnership Program támogatásával és Nagyhódos település Önkormányzatának segítségével a Felső-Tisza Alapítvány hagyományos technológiával működő fatüzelésű, illetve mezőgazdasági hulladékot (nyesedék) hasznosító gyümölcsaszalót épített Nagyhódos településen.

Lakossági fórumok: Nagyhódos. Az elhatározás...
A helyszín: Nagyhódos, az Öreg-Túr partján az Önkormányzat
és a református-egyház által bérelt telek
A lakosság és az érdeklődők tájékoztatása


A kitűzés


Fontos a jó alapozás...


A főfalak és a kémény felhúzása


Az első kapavágások


Az alap négy hétig pihen...

 

A szerkezetkész épület


Befejezés előtt...

Az aszalóban az ezen a vidéken, a Túrmelléki Erdőháton hagyományos módon készülő tájjellegű termékek (aszalvány, befőtt, gyümölcslekvár) készülnek.
A Túrmelléki - Erdőhát Kistérségfejlesztési Önkormányzati Társulás területén (Csaholc, Császló, Gacsály, Garbolc, Kishódos, Méhtelek, Nagyhódos, Rozsály, Tisztaberek, Túrricse, Vámosoroszi, Zajta) megtermelt gyümölcs, főként szilva és alma egy részét a kisüzemben helyben lehet feldolgozni. Az itt készült aszalvány részben tájjellegű termékként értékesíthető, illetve alapanyagként közétkeztetési célra használható.

Az aszalásról

A gyümölcsök és a zöldségek legkíméletesebb, legegyszerűbb, legtermészetesebb és legolcsóbb tartósítási módja a szárítás és aszalás. Ezekhez a folyamatokhoz nem kell cukor és más kémiai tartósítószer sem, természetes formája, a napon történő szárítás már az emlékezet előtti időkben ismert volt. Az aszalvány vitaminokban, ásványi sókban gazdag, tápláló és egészséges. A gyümölcs, zöldség elveszti víztartalmának felét, háromnegyedét, ám értékes anyagainak, vitaminjainak nagy részét megőrzi. Ehhez kb. 40-50 °C, egyenletes hőmérsékletre van szükség. A népi gyümölcsaszalás évszázados múltra tekint vissza, hajdan ugyanolyan társasági munka volt, mint a fonás: munka és vidám szórakozás egyszerre.
Világviszonylatban a mazsolaszőlő, a füge és a datolya szárítása a legnagyobb jelentőségű. Hazánkban legismertebb az aszalt alma és szilva. Ezen kívül még jelentős mennyiséget állítanak elő körtéből, meggyből, kajszibarackból és csipkebogyóból is.
A gyümölcs aszalásához hasonlóan zöldségfélékből is készülhet szárítmány, mint például sárgarépából, petrezselyemből, hagymából, gombából.

Aszalás a napon és otthon

A napon való aszaláshoz csak megfelelő méretű fatálcákra, vagy cserényekre van szükség. Cserényeket saját magunk is készíthetünk: négy falécből elkészítjük a keretet, a keretre szitaszövetet helyezünk, amit apró szögekkel, rajzszögekkel odaerősítünk. De használhatunk gyúrótáblát vagy asztallapra is ráhelyezhetjük az aszalnivalókat. Fontos, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket letakarjuk, de csak olyan anyaggal, ami biztosítja a levegő átáramlását. Ezután már csak ki kell helyezni a napra. Általában 4-10 nap elég az ilyen módon történő aszaláshoz, de fontos, hogy közben az egyes darabokat gyakran forgassuk.
Az otthoni, sütőben történő aszalás legegyszerűbb módja, ha sütés után a langyos térbe toljuk a tálcákat, cserényeket. Nem ajánlatos a műanyag szitaszövetből készült eszközök használata, mert az anyag megolvadhat. Farostlemezből nagyon jó cserényeket lehet készíteni házilag: méretét a sütőrács méretéhez igazítva pontosan ugyanakkora táblát vágunk ki, ezután sűrűn egymás mellé 5 milliméteres lyukakat fúrunk. Cserénytálcákat fonhatunk vesszőből is, de ha nincs más, akkor ollóval kilyuggatott zsírpapír is megteszi. A gyümölcsöt vagy zöldséget fél óránként forgassuk át és a sütő ajtaját résnyire hagyjuk nyitva.
Száríthatunk egészben, szeletekre vágva, hámozva és héjastul. A zöldség- és gyümölcsfélék más-más aszalási hőmérsékletet és eltérő eljárást igényelnek. Túlszáradáskor a külső részük megkérgesedik, és felhasználás előtt bármennyi ideig is áztatjuk, nem vesznek fel kellő nedvességet, s így ízük élvezhetetlenné válik. A helyesen aszalt gyümölcs nem kemény, nem gumiszerű és ha felvágjuk, nem ereszt levet. Az aszalványokat tiszta, papírral bélelt dobozban vagy gézből varrt zsákokban tároljuk. Konyhai felhasználás előtt tíz - tizenkét órán át vízben kell ártatni, hogy visszanyerje nedvességtartalmát.
Ha rendszeresen fogyasztjuk, bőrünk, hajunk megszépül, a szem és köröm kifényesedik és az idegrendszer ellenállóbbá válik. Régen böjtös napokon a szárított gyümölcsökből finom leveseket, süteményeket készítettek, a gyerekek pedig édesség helyett, csemegeként kapták. Nem véletlen tehát, hogy az egészségesen táplálkozók és az ínyencek nagy mennyiségben fogyasztják.
Az aszalt gyümölcsök és zöldségek fontos szerepet töltenek be a modern étkezési kultúrában. A reformkonyha újra felfedezte élettani értéküket, a konzervált befőttnél pedig jóval egészségesebbek. Az aszalt gyümölcs kedvelt ajándék, mert egészséges édesség.

Csemegének ajánljuk

Dugott szilva Vörösboros szilva
Erre a célra a besztercei fajták vagy az olasz kék szilva a legmegfelelőbb. A szárat mindig hagyjuk rajta a szilván, mert nélküle az értékes cukros lé kárba vész. Mosás után eltávolítjuk a viaszbevonatot: 1/2 liter vízben elkeverünk 1 dkg étkezési szódabikarbónát, meglangyosítjuk és minden szemet négyszer-ötször belemártunk. Öblítés, szárítás után árnyékos helyre tesszük. Amikor a szilva félig megaszalódott, ráncos és töppedt, ki kell tolni a magját. Ha ez nem sikerül elsőre, akkor várjunk vele néhány órát, addig is napon hagyva. A mag helyébe hámozott fél diót teszünk (dugunk) és melegebb helyre tesszük körülbelül 3-4 napra. Fogyasztás előtt áztassuk szilvabefőtt levébe, hogy ez az ínyenc csemege még finomabb legyen. Miután a szilva szárát kitéptük, magját egy edény fölött kitoljuk. Az összegyűlt szilvaléhez öntsünk 0,25 liter jó minőségű vörösbort és 0,25 liter vizet, majd 10 dkg kristálycukrot. Ebben félig puhára főzzük a szilvát, megszárítjuk és szétterítjük a cserényeken. A cserényeket meleg helyre tesszük és 3-4 napig aszaljuk a szilvát. Fogyasztás előtt megduzzaszthatjuk víz és vörösbor keverékével.

Olvasói megjegyzések

Megjegyzés írásához regisztrálni kell. Ha már regisztrált, jelentkezzen be




^ Vissza a tetejére ^