Az újabb katasztrófák megelőzésére a kormány 1973-ban Garbolc, Kishódos, Nagyhódos községekben, valamint Nagygécen és Komlódtótfalun építési tilalmat rendelt el. Az intézkedés súlyos következménye lett az elvándorlás és elnéptelenedés az Erdőhátról. A tilalmat 20 év múlva, 1993-ban oldották fel.
Folyamatosan csökken és öregedik a falvak lakossága, az itt élő emberek azonban szeretik és ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Szorgos munkával hasznosítják és kamatoztatják a természeti adottságokat: zöldség- és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Szatmár büszkesége, hogy itt terem a megyében a legjobb zamatú, ízletes jonatán alma.
A falvak népművészeti hagyományai, a gazdag történelmi, kulturális örökség, a szinte érintetlen természeti táj szépsége, az itt élő emberek vendégszeretete hívogatja ide a látogatót.
A térség vezetői, az itt élő szakemberek elhivatottságot éreznek arra, hogy munkájukkal felzárkóztassák, ismertebbé tegyék szülőföldjüket, s jobb életkörülményeket biztosítsanak a lakosság számára.
Ehhez a törekvéshez nyújt alkalmas keretet a SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési program, amely a vidéki térségek problémáinak enyhítését, megoldását szolgálja.

Ha a "vidéki" kifejezést használjuk, sokaknak rossz véleménye lesz az adott területről. Általában az elszigeteltségre, szegénységre és más, leginkább hátrányos megkülönböztető jelzőkre gondol az emberek többsége.
A szakemberek számára azonban ez a kifejezés nem ugyanazt jelenti, mint a köznyelvben. Az Unió gazdasági és társadalmi fejlődése területileg egyenlőtlen: egyes térségek előnyösebb helyzetbe kerültek, mások hátránnyal küzdenek.
Az EU egyik célkitűzése az ebből adódó problémák felszámolása. Kidolgozták a vidéki területek feltételrendszerét: ha egy térség a meghatározott mutatók alapján hátrányos helyzetűnek nevezhető, akkor különböző támogatásokra jogosult. Így szeretnék elérni, hogy e területek lakossága is egyformán jó életkörülmények között élhessen. Azokat a szolgáltatásokat, amelyek jelenleg nem, vagy csak körülményesen érhetők el, a vidéki ember is teljes körűen kapja meg.
Magyarországon azokat a területeket tekintjük vidéki térségnek, melyekre a következő mutatók együttesen jellemzőek:

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1999. áprilisi felhívására a Túrmelléki - Erdőhát Kistérségfejlesztési Önkormányzati Társulás pályázatát az érintett 12 település önkormányzatának megbízása alapján a Felső-Tisza Alapítvány készítette el. Ebben a folyamatban az Alapítvány a Társulás mentorszervezeteként, partnerként működik közre, tevékenységei:

Az 1992-ben alakult Felső-Tisza Alapítvány székhelye Nyíregyházán található, azonban tevékenységi köre az Észak- Alföldi Régióra, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, kiemelten a Felső- Tisza térségére terjed ki.
Elsősorban természet- és környezetvédelemmel foglalkozik, ( védett természeti értékek bemutatása, kezelése).