A Felső-Tisza Alapítvány honlapja


Tartalom



Látogatóink száma:
  Free Hit Counters
Free Counters



» Főoldal - English - German - Slovak - Orosz - Українська - Vendégkönyv - Bejelentkezés - Elérhetőségek


Jelenleg itt vagyunk...

Főoldal  >>  Fenntarthatóság


Durvább, mint az ipari forradalom
Közzétéve 2013. 03. 23. Szerző Origo | Összesen nézték 1181 | Megjegyzések (0)

Utcakép Sanghajból, a világ egyik leggyorsabban fejlődő városából
Forrás: AFP/Peter Parks

"Az ipari forradalom talán pár százmillió emberről szóló történet volt, amit viszont most tapasztalunk, az több milliárd embert érint." Ez a lényege annak a jelentésnek, amelyet az emberiség fejlettségéről adott ki az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) - mondja Khalid Malik közgazdász, a dokumentum vezető szerzője. A világszervezet toplistáján ismét Norvégia végzett az első helyen, és Niger került az utolsóra. A mérés különlegessége, hogy sokkal többet elmond egy adott országról, mint a száraz szokásos gazdasági adatok. A HDI-nek nevezett (a human development index szakkifejezés rövidítése) fejlettségi mérőszám összeállításakor figyelembe veszik a születéskor várható élettartamot, az oktatásban átlagosan eltöltött időt és a nemek közti egyenlőtlenséget is a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI mellett.


     

Új egyensúly

A 2012-es jelentés legfontosabb üzenete az, hogy olyan gyors ütemben fejlődnek a Dél államai (a korábbi elnevezés szerint a harmadik világ országai vagy fejlődő államok), amilyenre még nem volt példa a történelemben. Kínában és Indiában kevesebb mint húsz év alatt megduplázták az egy főre eső nemzeti összterméket. Ez az ütem kétszer olyan gyors, mint amilyen fejlődést megtapasztalt Európa és Észak-Amerika az ipari forradalom alatt (ezért kapta a jelentés A Dél felemelkedése címet.)

Kínát, Indiát és Brazíliát hagyományosan "feltörekvő" országként sorolják be a nemzetközi összehasonlításban, ám ez egyre kevésbé lesz igaz a következő években. Ami a gazdasági teljesítményt illeti, a jelentés előrejelzése szerint 2020-ban a három ország gazdasági teljesítménye meghaladja az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada összesített GDP-jét. A fejlődő országok részesedése a világ áruforgalmából majdnem megduplázódott a jelentés szerint.

A Dél államai egyre inkább egymástól válnak függővé, vagyis az ott élők sorsát jóval kevésbé befolyásolja, hogy mi történik Európában vagy az USA-ban. A legtöbb ázsiai és latin-amerikai háztartásban már olyan olcsó okostelefonokat használnak, amelyet jellemzően dél-ázsiai vállalatok fejlesztettek ki és gyártottak. Brazíliában, Indiában, Indonéziában, Kínában és Mexikóban a közösségi oldalakon a felhasználók akkora adatforgalmat bonyolítanak le, amelyhez kizárólag az Egyesült Államokban élők forgalma mérhető.


 

Így bővül délen a középosztály a következő évtizedekben
Forrás: UNEP

A déli félgömb államai nem csak interneten kerülnek közelebb egymáshoz. A fejlődő államokon belüli  népességvándorlás mértéke nemrégiben meghaladta az Észak (azaz a fejlett államok) felé történő migrációt. Mindezt a korábban megszokott egyensúly "korszakos jelentőségű" átbillenésének minősíti a jelentés.

Lényegében arról van szó, hogy a Dél visszaszerzi azokat a pozícióit, amelyeket a 18. század végétől kezdve elveszített az ipari forradalom európai-amerikai felfutásával, majd a gyarmatosítással és a két világháborúval - áll az UNDP jelentésében. A napjainkban tapasztalható "földrengésszerű változás" folytatódik, vagyis ez lesz a 21. század meghatározó trendje a gazdaságban, a társadalomban, a kultúrában, tehát óriási hatással lesz arra, ahogyan élünk.




Jóval kevesebb a szegény, jóval nagyobb a környezetszennyezés

A Földön a déli államokban emelkedik meredeken az életszínvonal, új középosztály van kialakulóban. Emiatt a súlyos szegénységben élők aránya 22 százalékra csökkent 2008-ra - 1990-ben még az emberiség 43 százaléka nagyon szegénynek számított. Egyedül Kínában félmilliárd ember emelkedett ki a hagyományos szegénységből - derül ki a jelentésből. (Az ENSZ szakértői azt tekintik nyomorban élőnek, akinek napi 1,25 dollárból, vagyis 350-355 forintból kell kijönnie.)



Kínai befektetések sora indult meg a nagy lehetőségekkel kecsegtető Afrikába
Forrás: AFP/Alexander Joe

Ennek viszont súlyos környezeti ára van. Kína nagyvárosaiban és különösen Pekingben tavaly olyan nagy volt a szállópor-szennyezés, hogy az amerikai nagykövetség mérőműszerének skáláján nem is volt értelmezhető az érték. Üzemeket és repülőjáratokat kellett leállítani a súlyos szmog miatt, ezrek kerültek kórházba légzőszervi megbetegedésekkel.

Jelenleg egyaránt jól járnak azzal a fejlődő és a fejlett országok polgárai, hogy Kína a világ óriásgyárává vált, hiszen korábban nem látott árubőség áll rendelkezésre, korábban nem látott árakon. Az üvegházgáz-kibocsátás miatti klímaváltozás viszont súlyosabban érinti a dél-ázsiai és a Szaharától délre fekvő térséget. Amennyiben a pesszimistább előrejelzések válnak be, a klímaváltozás súlyos következményei 2050-re gyakorlatilag meg nem történtté teszik az utóbbi fél évszázad fejlődési eredményeit Ázsia déli részén és a szubszaharai régióban.

De hogy ne záruljon ilyen negatív végkicsengéssel ez a cikk, a jelentésből kiderül, hogy az UNDP közgazdászai összesen 40 országban mértek olyan fejlődést, amelyet az illető országok korábbi teljesítménye nem indokolt. Ilyen sikertörténet Chile, Ghána vagy Thaiföld. Az eltérő történelmi hátterű, politikai berendezkedésű és gazdasági profilú államokban az a közös, hogy évtizedes kifutású fejlesztési programokat indítottak. Főleg a humántőkébe fektettek be oktatási és egészségügyi fejlesztésekkel, a lehető legjobb megoldás pedig a nők bevonása az oktatásba. A dél-koreai nők több mint fele főiskolát végzett, és mivel a képzettség összefüggésben áll az egészséggel, a várható élettartamuk is nagyobb. A nők képzése és a gyermekhalandóság csökkenése között is közvetlen összefüggés van a jelentés szerint. (Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat.)

Dél-Korea egy másik összefüggésben is kiemelt helyen szerepel a jelentésben. Az UNDP szakértői összesítették azon országokat is, amelyek annak ellenére állnak előkelő helyen a fejlettségi toplistán, hogy nemzeti jövedelmük ezt nem indokolná. Ezen a listán az első helyen Új-Zéland, Írország és Ausztrália áll Dél-Korea előtt, majd Izrael az ötödik. Ezek tehát azok az országok, amelyek nem dúskálnak az olajbevételben, de mégis úgy használják fel erőforrásaikat, hogy a HDI-mutató szerint érdemes ott élni.

Forrás: Origo - tudomány




Olvasói megjegyzések

Megjegyzés írásához regisztrálni kell. Ha már regisztrált, jelentkezzen be




^ Vissza a tetejére ^