Riasztó mértékben csökken a biológiai sokféleség az emberi tevékenység következtében, és egyre inkább terheljük az élővilágunkat a legfrissebb felmérések szerint - monda Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Biológiai Sokféleség Világnapján rendezett gödöllői konferencián.

  Az ENSZ a 2020-ig tartó időszakot a Biológiai Sokféleség Évtizedének nyilvánította, azzal a szándékkal, hogy a problémakör nagyobb nemzetközi hangsúlyt kapjon - emlékeztetett a helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy a biodiverzitás csökkenésének megállítása érdekében az Európai Unió 2011-ben, éppen a magyar EU elnökség ideje alatt fogadta el a biológiai sokféleség megőrzési stratégiáját is, ami minden tagállam számára kötelezően teljesítendő célokat tűz ki.

  Az élővilág védelme és az agrárium kérdésköre szorosan összefügg - hangsúlyozta Tóth Katalin, mivel a természeti értékeink és a jó környezeti állapot a hosszú távon fenntartható mezőgazdaságnak, tájgazdálkodásnak alapfeltétele. Aláhúzta, a kormány márciusban elfogadott Nemzeti Vidékstratégiájának célja éppen az, hogy a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. Azt is leszögezte, hogy a biológiai sokféleség megőrzését szem előtt tartó többfunkciós mezőgazdaság térnyerésére van szükség.

  Tóth Katalin hangsúlyozta, hazánk élővilágának megőrzéséhez, az élelmezés- és élelmiszerbiztonságunk megteremtéséhez alapvető fontosságú a hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink, a tájegységekhez alkalmazkodott fajták még meglévő változatosságának hosszú távú fennmaradása, amelyben kiemelkedő szerep jut a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeknek is.

  A hazai génbank hálózat rendszerének helyreállításában az első fontos lépés volt, hogy 2010 novemberétől a vidékfejlesztési tárca felügyelete alatt önálló költségvetési intézményként működjön a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, valamint a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ - mondta a helyettes államtitkár. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a génbanki hálózat megerősítése nem elegendő. Szükség van a hagyományos, táji adottságokhoz alkalmazkodott fajták újbóli, minél szélesebb körű használatára; mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók körében ezeknek a fajtáknak az elterjesztésére. Ehhez az alapanyagok biztosításában természetesen a génbankok szerepe is óriási. Szükség van mintagazdaságok és mintaüzemek létrehozására, valamint a magasabb hozzáadott érték biztosítása érdekében egyedi, tájegységekre jellemző, jó minőségű termékek előállítására.

(Forrás: VM Sajtóiroda)