A Felső-Tisza Alapítvány honlapja


Tartalom



Látogatóink száma:
  Free Hit Counters
Free Counters



» Főoldal - English - German - Slovak - Orosz - Українська - Vendégkönyv - Bejelentkezés - Elérhetőségek


Jelenleg itt vagyunk...

Főoldal  >>  Brindza Fesztivál


Brindza Fesztivál
Közzétéve 2011. 09. 13. Szerző toth | Frissítve: 2012. 01. 07. | Összesen nézték 2112 | Megjegyzések (0)
Brindza Fesztivál

2011. szeptember 4-én csakúgy, mint a korábbi tizenegy évben minden szeptember első hétvégén rendezték meg Kárpátalja egyik legnagyobb fesztiválját, amely egyúttal turisztikai látványosság is, a Nemzetközi Hucul Brindza Fesztivált.

Ez az ünnep a hegyvidéki pásztorok ünnepe és ünneplése, valamint a juhtejből készült sajt és ételkülönlegességek, a hagyományőrzés fesztiválja, kulturális és gasztronómiai seregszemle. A Rahói Járás valamennyi települése felvonul, bemutatkozik itt, de külföldi vendégek is részt vesznek a rendezvényen.

A Felső-Tisza Alapítvány a Rahói Közös Ház Civil Szervezet partnereként, mint az anyaországot képviselő egyetlen delegáció, második alkalommal vett részt a fesztiválon.

A hivatalos fogadás keretében szó esett a turizmusról, természet- és környezetvédelemről, a hazai és határon túli civil szervezetekről, közös pályázatokról.

További információ a Felső-Tisza Alapítvány elérhetőségein: 06 30 9254 737, uppertisza@freemail.hu

Rahó, az ismeretlen - riport egy valódi hucul, kárpátaljai brindzafesztiválról

2011. szeptember négy, reggel fél kilenc. Rahó, Európa szálló, belső udvar, első emeleti szoba. Függöny ki, csalódás. Párás, felhős idő, pont most nem kellene... Fátyolfelhővel még kiegyeznénk, az fotózáshoz is jó volna. Kilenc óra. Egyszerű reggeli: omlett, háromszögűre szelt hatcenti hosszúságú barna kenyérrel, teával - háromfélét kínálnak - majd kávé. Öltöny fel - nyakkendő szintén, vezetőnk mondja: delegáció leszünk, elvárás. Hamar indulunk, hogy még a készülődésre odaérjünk.

Kiérünk a főutcára, hihetetlen változás, derült idő, népviseletben siető párfős csoportok, határozottan érezhető az ünnepi hangulat. Szerencsésnek érzem magam, mivel olyan emberrel vagyok, aki korábbi tapasztalata révén ismeri a lebonyolítás forgatókönyvét. Lépkedünk az események színhelye felé. A Tisza-hídnál mesebeli látvány állít meg: aranykupolás templom, hátterében felhőbe vesző hegyorommal. Innentől kezdve olyan álomszerű lesz minden, felejtve kopott házakat, gödrös utakat, feketén füstölgő, oldtájmer korú Moszkvicsokat. A híd túloldalán, a Sevcsenko parkban gyülekeznek a felvonulók. Itt, a kulisszák mögött, figyelhetjük a csoportok vonulás előtti sorakozását. Már hangolnak a zenészek - gondolhatnánk naivan a hangszereket látván, de messze nem erről van szó. Valójában ezek egyszerű emberek, többnyire házilag barkácsolt instrumentumaikkal. Mondjuk úgy: bemelegítenek. Kiváló fotóstéma, ami az utcán hever, vagy még inkább: zenél. Akár fél méterről is fotózhatom őket, érdekes perspektívákat próbálhatok ki. Nemigen zavarja őket, évente egyszer - esetünkben most - ők vannak az érdeklődés gyújtópontjában, többük arcán látszik is a felszabadultság öröme.

Visszamegyünk a főtérre, azóta sok ember összegyűlt. Még a felvonulás kezdete előtt érdemes néhány portrét készíteni a színpompás népviseletbe öltözött fiatalokról. Mintha csak fel lettek volna készítve a fotósokra, egy nagyobb masina látványa mágnesként vonzza tekintetüket. Bevallom, néha ez a magatartás kapóra jött, olyankor beállnak egy idilli pózba, nem moccannak, mosolyognak, és teszik ezt addig, amíg a fotós be nem fejezi a kattogtatást.

Eközben a főtéren felállított pódium lassan megtelik a járási és városi vezetőkkel, és a megnyitó elhangzása után innen tapsolnak és integetnek a felvonulóknak. Nekem a régi (1989 előtti) május elsejei menetelések jutottak eszembe. Közben a hangosbemondó ukránul tájékoztat az éppen elhaladókról. És az utolsó csoportok közé beállnak a járás és a város vezetői, majd őket követi a nagyközönség. És ez a sűrű és végeláthatatlan tömeg végigmasíroz Rahó belvárosán, majd jobbra fordulva a hegynek veszi az irányt. Az út mindkét oldalán árusok telepedtek le. A füstölt haltól a kosárig, az üvegdíszektől a régiségekig sokféle a felhozatal. Majd egy órányi séta és tolongás után feltűnik a nagyszínpad és a tekintélyes befogadóképességű nézőtér. Itt már a büfésátrak uralják az út szélét, sör és kvász, brindza és saslik, van minden mennyiségben. Azért mutatványosokból sincs hiány. Nagy az érdeklődés a célba dobónál és az emlékérme verőnél is. Brindzát több helyen árulnak. Rendőrt sokat látni, úgy tűnik, hogy puszta ottlétük is elegendő a rend fenntartására. Félreeső helyen mobilvécék vannak felállítva. Láthatóan számukat kissé elszámolták, hét-nyolc ember várakozik mindegyik előtt.

A nagyszínpadon rövid ünnepi köszöntő és kitüntetések átadása, ezután vendéglátóink meghívnak a VIP sátorba, ahol több ország vendégeit is fogadják a házigazdák. Innen csodás a kilátás a szomszédos hegyekre. Több pohárköszöntő után különleges ételeket kóstolhatunk meg. A Felső-Tisza Alapítvány irodavezetője az ukrajnai magyar konzulátus dolgozóival beszélget folyamatban lévő és befejezett pályázatokról, jövőbeni lehetőségekről, határon túli civil szervezetek közötti együttműködésről, halaszthatatlan környezetvédelmi tennivalókról, hulladékkezelésről és természetesen a Tiszáról. Eközben a nagyszínpadon néptáncosok és énekesek váltják egymást sűrű egymásutánban. Rengeteg fellépő van, külföldről is jöttek. Azután a fiatalabbak kedvére popzenei előadók láthatóak, akik Ukrajnában rendkívül népszerűek, de a magamfajta beavatatlan külföldi számára teljességgel ismeretlenek. Idegen, furcsa az egész atmoszféra, a látvány, a zene, az ízek, mégis feldob, és különleges élményt ad. És látni a sok embert, akik jól érzik magukat, türelmesek, és az ünnepet ünneplik.

Este, a kijevi idő szerint fél kilenckor színpompás tűzijáték zárja a fesztivált. Kiürül a színpad, a legtöbben elindulnak lefelé, Rahó központjába, az árusok többsége is összepakolt már. Néhány büfé még mindig jó forgalmat bonyolít. Részegeket alig látni. Sötét az út, néhány lámpa világít, sajátos hangulata van itt az estének is. Mint ahogy minden másnak.

Alkalmunk volt az ott töltött pár nap során a rahói vezetőkkel beszélgetni. Nagyon barátságosan fogadtak minket. Elmondták, hogy azt szeretnék, ha a jövőben több turista érkezne hozzájuk Magyarországról. Természeti látnivaló akad bőven, érdemes egyet sétálni a bioszféra rezervátumban is. Vannak különleges látványosságok, történelmi és vallási emlékhelyek, Európa (kontinens) földrajzi közepe, síparadicsom, Tisza -forrás, stb. Remélik, hogy jövőre már sokkal több magyar turista keresi fel Rahót és környékét.

Juhász Artur
önkéntes

Felső-Tisza Alapítvány

Korai forgatag, készülődés a fesztivál reggelén

Jó reggelt Tisza! Folyó, amely összeköt népeket és kultúrákat

Ébredezés, korai készülődés a felvonulásra

A Rahói Járás valamennyi települése részt vett a felvonuláson

A zenészek a reggeli napsütésben „bemelegítőt" tartnak.

A Kárpátok hegyei között a reggeli napsütés csalóka, csípős hűvös az idő

Az idősebbeknek a „régi idők" május elsejei felvonulását is eszébe juttatja a színes forgatag

A viselet kötelez, és tartást ad

Őszinte tekintet -nem csak a kamera miatt

A Kárpátok havasaiban a pásztorok hagyományos „mobil telefonja" a kürt

A fesztivál igazi ünnep kicsiknek, nagyoknak

A Brindza Fesztivál a generációk találkozója is

„Tudom ki vagyok!" A hagyomány él és éltet.

A viseletben jelen van az ősök tisztelete és a hagyomány ereje

Mintegy tízezer ember. Őszintén ünnepelni jöttek

A fesztiválon folyamatosan adták át a színpadot az előadók egymásnak

A Rahó Járási Hivatal vendégsátra. A gazdagon díszített és terített asztal nem csak díszlet

A Kárpátok hegyei között igazi csemege az édes gyümölcs

A fesztivált meglátogatták a beregszászi Magyar Konzulátus munkatársai is

A magyar delegációt Rahó Járás és a város is vendégül látta

A közönség érdeklődése a késő délutáni órákban sem lankad

Az Ukrán popzene is képviselve volt, -a népzenei és hagyományőrző műsorok után

Nem csak az alpesi pásztorok használják a havasi kürtöt, a Kárpátok hucul pásztorainak is nélkülözhetetlen kommunikációs eszköze

Készül az egyik speciális (és finom) hucul étel, a bános

A jó hangulat egész napra kitartott

A Kárpátokban nem csak kiváló brindza készül, de nagyon finom az itteni méz is

Fesztivál itt sem lehet sör nélkül, ahhoz pedig sörkorcsolya kell, ami hagyományosan füstölt hal

Egy ukrán „kobzos" bús, és vidám dalokat felváltva zeng a naplemente utáni szürkés hangulatba

A programot az NCA-NK-11-A-0668 pályázat támogatta.

RAHÓ nagyobb térképen való megjelenítése

Olvasói megjegyzések

Megjegyzés írásához regisztrálni kell. Ha már regisztrált, jelentkezzen be




^ Vissza a tetejére ^